Az vagy, ami rajtad nő
Élete nagy részében a bőrt csak utólagos gondolatként kezelte – valamit, amit meg kell mosni, borotválni kell, bekenni, ha kiszárad. Egy funkcionális borításként tekintett rá, nem pedig aktív szervként. Ez azonban megváltozott, amikor mélyebben belemerült a mikrobiota-kutatásba. A tudomány tagadhatatlan volt: a bőr nem pusztán gát. Hanem egy élő ökoszisztéma.
Baktériumok, gombák és még atkák billiói alkottak mikroszkopikus közösséget a test felszínén. A Staphylococcus epidermidis, a Cutibacterium acnes, a Corynebacterium és sok más nem véletlen betolakodó volt ott – ezek képezték az immunrendszert, védtek a kórokozóktól és szabályozták a gyulladásos folyamatokat. Ha ez a rendszer felborult, helyet adott az aknénak, az ekcémának vagy a rosaceának. Sőt, talán még a látható öregedés ütemét is felgyorsította.
Visszagondolva saját múltjára, rájött, hány éven át fosztotta meg a bőrét ettől a rendszertől – antibakteriális szappanok, forró zuhanyok, alkoholos tonikok, agresszív felületaktív anyagok, mosogaószerek (Ultraderm), sőt a fényvédő vegyi anyagok túlzott használata. Az a gondolat, hogy a „tiszta egyenlő a sterillel”, sebezhetővé tette a bőrt. Most már értette, hogy a steril bőr nem erős bőr – hanem kiegyensúlyozatlan.
Elkezdte felvázolni, mit kellene másképp tennie. Pontosan látta a lépéseket:
- a durva szappanok elhagyása, helyettük pH-semleges tisztálkodási szerek csak a kulcsfontosságú területeken,
- a szintetikus dezodorok lecserélése ásványi alapúakra,
- mikrobiotabarát külső kezelések kipróbálása, mint a kefires öblítés vagy a rizsvíz,
- polifenolban gazdag bőrápolás és alacsony dózisú cink választása,
- a napfényt ellenség helyett terápiának tekinteni,
- száraz kefés masszázs és tudatos izzadás a bőr immunaktivitásának serkentésére.
De most nem sietett. Úgy döntött, elhalasztja ezeket a változtatásokat. Nem azért, mert nem lennének fontosak, hanem mert megtanulta, milyen veszélyes mindent egyszerre megváltoztatni. A bél volt a fő projekt, és ha túlterheli a rutinjait, az a következetességet sodorhatja veszélybe. A bőrrel kapcsolatos tudás várhatott – készen a „jövő protokolljai” mappában.
Mégis, valamit észrevett anélkül, hogy külön törekedett volna rá. Ahogy a bélrendszere stabilizálódott, a bőre is változni kezdett. A bőrpír enyhült. A furcsa pattanások eltűntek. A kisebb sebek gyorsabban gyógyultak. A tükörben látott arca a bél állapotának kijelzőjévé vált – finoman, de félreérthetetlenül.
Ami korábban véletlenszerű ráncnak és irritációnak tűnt, most üzenetnek látszott. Biofeedbacknek. Bizonyítéknak, hogy a bél és a bőr immunológiailag összekapcsolódik, és ugyanazokon a metabolitokon és immunpályákon keresztül kommunikál. Amikor az étrendje vagy az alvása megcsúszott, a bőre jelezte. Amikor visszatért az egyensúly, visszatért a tisztaság is.
Elmosolyodott a felismeréstől: nem kell mindent egyszerre átalakítania. Csak figyelnie kell. A többi – a tisztálkodási szerek, az erjesztett készítmények, az ásványi krémek – később jön majd, amikor eljön az ideje. Megvolt a térképe. Akkor fogja használni, amikor szükséges lesz rá.
Következő hét: „A tesztoszteron–bél tánc” – a hormonok, az öregedés és a mikrobiális moduláció szerepe a férfi egészségben.